A végrendelet az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy vagyonunk sorsáról magunk döntsünk, és megelőzzük a hozzátartozók közötti vitákat. Ahhoz azonban, hogy akaratunk valóban érvényesüljön, a végrendelet készítése során szigorú formai és tartalmi szabályokat kell betartani.
A végrendelet fajtái
- Írásbeli magánvégrendelet: amelyet az örökhagyó teljes egészében saját kezűleg ír és aláír, vagy amelyet más ír, de két tanú együttes jelenlétében ír alá.
- Ügyvéd által ellenjegyzett végrendelet: nagyobb biztonságot nyújt a formai hibák elkerülésében.
- Közvégrendelet: közjegyző előtt tett végrendelet.
A leggyakoribb hibák
A végrendeletek jelentős része formai hiba miatt válik vitathatóvá. Gyakori probléma a keltezés hiánya, a tanúk szabálytalan jelenléte, a több lapból álló okirat lapjainak hiányzó aláírása, vagy az, hogy a végrendelet szövege nem egyértelmű.
Mi az a köteles rész?
A legközelebbi hozzátartozókat – például a leszármazókat, a házastársat – bizonyos esetekben akkor is megilleti a hagyaték egy része, ha a végrendelet nem rájuk hagyja a vagyont. A köteles rész főszabály szerint a törvényes örökrész fele. Ezt a végrendelet megírásakor érdemes figyelembe venni, hogy elkerülhetők legyenek a későbbi igényérvényesítések.
Hol őrizzük a végrendeletet?
Hiába érvényes egy végrendelet, ha a halál után nem kerül elő. Az ügyvédnél vagy közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet adatai bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így a hagyatéki eljárásban biztosan megtalálják.
A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyében kérjen személyes konzultációt.